1 Ó, Grönland jégvilága!
Ó, Ceylon illata!
Afrika ősi kincse,
gyémántja, aranya!
A pompa álma, csábja
sok embert elvakít—
Ha látják, se kívánják
a menny áldásait.

2 Oly szép a föld sok tája,
oly gazdag távlata!
De át- meg általjárja
a versengés zaja.
Hát mindhiába adta
Isten a sok-sok jót?
Az ember csak elrontja,
oly megátalkodott!

3 Ám földünk minden népe
értelmet, célt keres:
Az élet bajra bajt hoz,
és szívük oly üres!
A kincsek útját járják,
de lelkük mást kíván.
A szívük mélyén sejtik:
jobb út is van talán.

4 Ki úgy érzi: hiába
a sok-sok küzdelem,
Ki bűnét szívből bánja,
van annak kegyelem!
Mert Jézus meghalt érted,
új életed lehet!
Csak fordulj hozzá hittel—
és meggyógyul szíved!

5 Ha ismered, ó, hirdesd
a menny üzenetét:
Isten nekünk ígéri
bocsánat békéjét!
Ha Te már megtaláltad,
mondd másnak is a hírt:
Hogy Jézus hívja, várja—
nem kell más, csak a hit!

6 Egyszerre egy-egy lélek
talál majd így haza,
Egyenként hív el Jézus,
szólít meg Ő maga!
Országa bővül, terjed,
míg értünk visszajön,
Az Ő uralkodása
dicsőség és öröm!